UZENET EGYKORI ISKOLAMBA Junius volt s ujtgnojunk, nincs tovabb,Most gyertek szabad mellu oromokS pusztuljatok bilincses iskolak. De elcsitult a jokedv-forgetegS helyere ult a dobbent nemasag:Korottunk mar az Elet csortetett. Oh, ifjui, szent megjozanodas,Komoly, nagy feny, hos ferfiu-szerep,Emleketek ma is milyen csodas. Hos harc az Elet es megelni szep,Ha hozzaedzik tuzes sziv-kohokIfju vitezlok lengeteg szivet. Ha elet zengi be az iskolat,Az elet is derus iskola lesz.S szent frigyuket igy folytatjak tovabb. En iskolam, koszonom most neked,Hogy az eljott elet-csatak kozottVolt mindig hozzam vig uzeneted. Taplaltad tovabb bennem az erot,Szeretni az embert es kuzdeniS hun allni meg Isten s ember elott. Junius van s nagyon magam vagyokS kisertenek elt eltem arnyaiS az elbocsato iskola-padok. S en, ven diak, szivem folemelemS igy udvozlom a mindig ujakat:Fol, fol, fiuk, csak semmi felelem. Bar zord a harc, megeri a vilag,Ha az ember az marad, ami volt:Nemes, kuzdo, szabadlelku diak.Felhaboritonak tartom hogy egyaltalan eszebe jut ilyen valakinek!Volt iskolam melletted allok!